Üdvöz-légy Mária!

 

Sirva ébren lelt egy kis lányt

A korány első harangja:

Vérző szivvel sír a gyermek,

Mert jó anyja fekszik halva.

Könyörög szegény kis árva:

- Oltalmam, légy üdvöz Mária!

 

Szép hajdon lett a kis lányból,

Arczán látszik a boldogság;

Mint menyasszony lép templomba

Hol a dél-harangot huzzák;

Szól szivéből halk imája:

- Oltalmam, légy üdvöz Mária!

 

Vágyait rég eltemette,

És emléki sirját ássa;

Agg nő térdel szent oltárnál;

A napot lemenni látva,

Rebegi elhaló hangja:

- Oltalmam, légy üdvöz Mária! –

 

Hű lányidat, itt a földön,

Emléked bűnszennytől ójja!

Árvák anyja, nők bizalma,

Haldoklók oltalmazója,

Nőerényeknek példája,

- Oltalmunk, légy üdvöz Mária! –

 

VIOLA

Forrás: Koszorú 3. évf. Első félév 15. sz. 1865. ápr. 9.