Bereg Náni nótája*

 

1.

Bereg Náni, elvettelek volna,

Ha az orczád nem festetted volna,

Kilencz zsandár az ablakon leste,

Mikor Náni orczáját festette.

 

2.

Bereg Náni kiment az erdőre,

Lefeküdt a tölgyfa hüvösébe,

Hármat négyet kiáltottam neki:

Kelj fel Náni, meglát itt valaki.

 

3.

Korcsmárosné adjon egy itcze bort,

Hadd mossam le a torkomrol a bút,

A szivemről a keserüséget:

Hadd felejtsem régi szeretőmet!

 

4.

Édesanyám kiment kis kertébe,

Feltekintett a csillagos égre:

’Jaj istenem, megölöm magamat:

Katonának viszik a fiamat.’

 

5.

Édesanyám, ne öld meg magadat;

Inkább kérd meg kapitány uramat,

A kapitány uram is azt mondja:

Szegény legényből lesz jó katona.

 

6.

Édes anyám’ mért boritod gyászba,

Magad pedig örökös rabságba?

Bereg Náni, nem fáj-e a szived,

Gyermekedet hogy elveszitetted?

 

7.

Végig mentem a kállai utczán,

Szembe jött rám az én édes rózsám,

Szólnék hozzá, de rövid az idő:

Isten áldjon meg, kedves szeretőm!

 

8.

Bereg Náni kiment a vásárba,

Három pereczet vett a markába,

Azt a hármat kilencz felé törte:

„Tessék zsandár, Bereg Náni vette!”**

 

9.

Bereg Náni karmazsin csizmája,

De nem huzza többet a lábára.

Vasat vertek kezére, lábára,

Ugy kisérik a kállai várba.

 

10.

Mikor Nánit kisérik a vason,

Megállanak a fekete-sason;

parancsolja hejh a korcsmárosnak:

Száz itcze bort kilencz zsandár urnak!

 

11.

Bereg Náni rózsaszin ruhája

Megakadt a rostély-ablakfába:

„Kérem szépen főhadnagy uramat,

Akassza ki rózsaszin ruhámat.”

 

12.

Bereg Náni bokros pántlikája,

De nem fonja többet a hajába,

Tedd el Náni a ládád fiába:

Majd jó lesz a kis lyányod számára.

 

13.

Bereg Náni, nem fáj-e a szived

Gyermekedet hogy elveszitetted?

„Fáj a bizon, csak hogy meg nem hasad…

Hejh a rózsám Csehországba’ mulat.’

 

14.

Kiki tekint a vár piaczára,

Hull könnye halvány két orczájára.

 

(* Ezen népballada Szabolcs megyéből való.

(** A nyolczadik versszakban érintett népsajátságot illetőleg: Szabolcs, Bihar, Heves megyékben s a Nagy-Kun kerületben nagy mesterségnek tartatik a perecz három felé törése, ugy hogy itt a három perecz kilencz felé törése a lyány szilaj jelleme festésére van fölhozva.

 

Forrás: Koszorú 3. évf. Első félév 17. sz. 1865. ápr. 23.