I.
Valamikor egyszer régen
Én is vágytam, én is égtem;
Forró dalok szárnyán szálltam:
Tündérhonig meg sem álltam!
Jön az este… nő az árnyam;
Összetört a régi szárnyam;
Poros uton megyek gyalog…
S mind halkabban dalolgatok!
II.
Meseország fekete taván:
Sötét szemedbe elmerült a lelkem
S remegő, forró, vágyak karjain
Visz, ragad szerelmem!
Meseország fekete taván
Fehéren uszik egy halott leány…
Vigyázz!... Szerelmem tiszta, szent örök!...
Szivedre száll, mint tompa, néma vád
És halott szemekkel holtig rád mered:
Ha játsztál, csak játsztál… hogyha megölöd!!?
(Forrás: Debreczeni Szemle I. évf. 15. sz. 1912.ápr. 7.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése