Mi vagyunk az ujak, az erősek,
Mi: a rongyos, csapzott haju hősök:
Nem a régi dallal együtt kopott
Idejét mult cifra hegedősök.
Mi vagyunk az ujak, uj Emberek
Egy csodakor csodahirnökei!
Bálványdöntő szilaj óriások,
Egy uj világ kora gyermekei
Prüszkölő paripánk vinnyogva visz,
Mit nekünk a mithoszi Pegazus?
Rohanunk… meghalni, meghalni.
Jogunk van rá: ez még a régi jus!
(Forrás: Debreczeni Szemle I. évf. 13. sz. 1912. márc. 24.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése