Ma
zászlódíszben, ékesen jövünk fel
Szent
oltárodhoz, megcsonkult hazánk,
És
leborulunk lelkesülő szívvel:
Múlt
időknek fénye hull reánk!
Ma
távol van a mindennapi élet
És
sok kicsinyes baj most nincs velünk,
A
lelkünk ma a múlt időkhöz tér meg,
Ma
egybegyűlve itt emlékezünk.
Elmúlt
időkbe, bús időkbe látunk,
Hol
mindenütt van egy-egy virradat;
Nem
hagyta jóvá Isten a halálunk,
Virradt
mindig egy márciusi nap!
És
megbékült, boldog magyar szívekkel
Ma
megáldjuk e márciusokat,
Mert
március mindig ítélni jött el,
Kivívni
bukott igazságokat! –
Egy
márciust ma ünneppel köszöntünk
Szent
oltárodnál, megcsonkult hazánk –
Apák
hős lelke él ma itt közöttünk,
Ma
múlt időknek fénye hull reánk!
És
lelkünk mélyén szent látomás ébred,
Látó
szemünk a jövőbe tekint:
Uram,
ha kel, megint hős lesz a néped,
Hogy
támasszon egy márciust megint!
Forrás: Gyakorlati pedagógia 1-2.
sz.1939.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése