Láthatlanúl, de híven őrködőleg
Állsz oldalunkhoz, Égnek angyala,
Midőn az élet első hajnala,
Arczának ékes fényivel köszönt meg:
S midőn kilépvén a baj- s vészözönnek
Nagy tengerére, bűnnek általa
Kisértve szívünk, s majd megfagylala
Hit- és erényben átka rút közönynek:
Te állsz paizsként mellettünk a vészben,
Hogy el ne bukjunk vétkes csüggedésben,
De küzdni merjünk egy jobb életért;
S szent lángra gyújtva meghülő szivünket,
akként vezérled vándor életünket,
Hogy tiszta lelkünk nyerjen égi bért!
Forrás: Őrangyal – Vallási Almanach Pest, 1848.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése