2019. máj. 8.

Lampérth Géza: Miénk a föld!




Miénk a föld, Árpád földje,
Isten keze nekünk mérte!
Verejtékünk, vérünk gyöngye
Hullott rája, ömlött érte.
Attól áldott minden rögje…
Miénk e föld mindörökre,
Mindörökre!

Síró szellő ősi romra
Csak ezt sírja, ezt sóhajtja.
Ősz aggastyán nyugalomra,
Fáradt testét ezzel hajtja.
Ezt dalolja ifjú ajka,
Bölcső felett ezt a dajka,
Ezt a dajka!

A toronyban búsborongva
Délharangszó estharangszó
Csak ezt kongja, csak ezt zsongja,
Ezt zokogja minden jajszó.
Bujdosó ezt bús útjában,
Furulyaszó a pusztában,
A pusztában…

Szántóvető kérges marka
Ezt vesse az ősi rögbe.
Zúgó vihar bús harangja
Ezt harsogja mennydörögve!
Minden magyar szív imája
Égi útját ezzel járja,
Ezzel járja!

Forrás: Gyakorlati pedagógia. - 2. évf.  5. sz. 1936.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése