Ringatózik altatón a
Kalásztermő magyar róna,
Cirógatja szálló szellő,
Árnyékolja futó felhő.
Hullámzik már aranyhaja:
Álmodozik a Földanya,
Aranyszemű búzatőről,
Boldogságos jövendőről.
Alvó róna vetést renget,
Éber ember kaszát penget.
Körös-körül nézelődik:
Aratásra készülődik.
Jó az Isten, bőven adott
Duzzadozó búzamagot;
Aki fárad, aki arat:
Kenyér nélkül egy se marad.
Áldást fakaszt a munkája,
Isten szeme néz le rája,
Jó Földanya segít benne,
Hogy könnyebben, vígan menne.
Térdre borul az arató,
Égnek-földnek hálát adó,
Hogy megtermett, hogy megérett,
A búza, az áldott élet.
Forrás: Gyakorlati pedagógia. - 2. évf. 5. sz. 1936.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése