Idegen ő
és mégis ismerős,
ődöng a város
uccáin, keres valakit,
valakit, aki szereti őt, de
senkit nem talál, csak
töprengő önmagát, - s most fél,
nagyon fél szegény,
apját-anyját
elveszitette
és azóta
fáradt mosollyal
bolyong a világban…
(Újpest)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése