Kis Kupídót kell keresnem,
Ha ki látta, mondja meg:
Még nagy bajba lehet esnem,
Hogy ha soká tévelyeg.
Ma jó reggel kis ágyából
Még borzason kiszökött,
Sok a jele, hogy azokból
Megesmérni sok között.
Piciny falat, édesen sír,
Csintalan és enyelgő:
Szárnyas, ives, nyilakkal bír,
Ide s tova tekergő.
Ki az atyja, még sem tudom,
Ég, föld, tenger tagadja:
Mind gyűlölik, amint hallom,
Senki fel nem fogadja.
Ó! keressük, mert itt vagy ott
Most is nyilat ereget
Egy gondatlan tőrbe fogott
S rajta sebet ejteget.
Ihol vagyon a rejtekben,
Látom, honnan célozgat:
A szökevény te szemedben
Lappang, Luca, ne tagadd.
(Forrás: Deákos költők – A Kisfaludy-Társaság Nemzeti Könyvtára – Bp.,Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda 1914. – mek.oszk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése