(Forrand után)
Gyermek alszik a’ rózsalomb alatt,
Bimbó fesel május’ lehelletén:
’S gyermeki ártatlan álma között –
Angyalokkal játszik a’ meny’ ölén.
Mulnak az évek!
Szűz áll a’ rózsabokor előtt,
’S körűle bájoló illata leng:
Kisded kezét… hókeblire nyomá,
’S egy szép jövő’ kéjtengerén mereng –
Mulnak az évek!
Anya térdel a’ rózsafa előtt,
Virág kihal a’ zordon ősz’ szelén;
És visszabűvölia’ mult időt,
’S hő könyű reng borult tekintetén.
Mulnak az évek.
Hullanak a’ rózsafalevelek;
Az őszi szél’ fagyos lehelletén:
’S egy újonnan ásott sírt fedeznek…
A’ néma ősz’ borongó éjjelén –
Mulnak az évek!
Forrás: Nagy Sándor versei
Pest, 1852. (1820-1902)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése