2020. jan. 1.

Vitéz István: Pihenés alkonyatban




Sietős munkától fáradtan, szusszal
Súlyosan ültem sok fehér-gyertyás
Gesztenyefa zöld felhője alatt,
Ahol bántó zaj fülembe nem vás.

Apró bogárkák zizegtek körül
Nagy, durva zajok kicsinyke mási,
Azok dobokkal, kürttel ijesztők,
Ezek nászi kar kis fuvolási.

Sok hajrás gondom tompa búgással
Szelídült puha, pihenő éjre
Citerás szárnyú sok fürge bogár
Simogató, jó zizegésére.

Belém csillogót sok apró élet,
Öröm villódzott – esti csillagok -:
Céltalan élet céllá éledett.
S gyertyás-gesztenye része illatot
Más-lett lelkemre áldón hullatott.

Forrás: Szabolcsi Szemle 1934 I. évf. 6. sz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése