Szeleczky Zitának 1944 májusában
Hazavárlak uram, ez a sóhajtásom,
Százszor elsírt könnyem, titkos zokogásom.
Hazavárlak mindig, mindig hazavárlak,
Álmatlan éjszakán neveden kiáltlak.
Édes, hites uram, mindig hazavárlak!
Hazavárlak uram, hogyha jössz győztesen,
Átölellek büszkén, hogyha jössz véresen.
Hogyha nem lesz kezed, hogyha nem lesz lábad,
Gyere édes uram, ha hoznak is, várlak.
Édes, hites uram, mindig hazavárlak!
Hogyha átkos gránát tépné szét a tested,
Ha közölnék velem a hősi elested,
Senkinek sem hinném, akkor is csak várlak,
Odakiáltanám az egész világnak:
Édes, hites uram, mindig hazavárlak!
Zalai Közlöny 85. évf. 36. sz. Nagykanizsa, 1945. február
15. csütörtök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése