Krámer Endre: Sír az erdő

Sír az erdő, sír a mező.

Olyan árva mind a kettő.

Olyan árva mind a kettő

Síri csendes, bus temető…

Sír a folyó, sír a patak,

Én Istenem – sírni szabad!

Én Istenem sírni szabad..

Minden cseppjük magyar marad!...

Sír a hegy és sír a róna,

Nem jár arra magyar nóta!

De ha jár is, titkon… lopva!...

Mintha minden táj zokogna

Csendben… halkan… titkon… lopva!...

Forrás: Zalai Közlöny 66. évf. 154. sz. Nagykanizsa, 1926. julius 13. kedd