Ha szóra nyilik fel cseresznyeajkad,
Oly szép vagy! – és oly szép vagy csendesen,
Némán lesütött fővel! – Mit óhajtsak:
Beszélj!? – Ne szólj!? – én kedvesem.
Oh, e két ég közt hadd lebegjek én!
Félig beszélve, félig hallgatag;
Titkon, mint gondolatban sugd felém:
„Szerelmem a tied marad.”
Ford.: Kiss Endre
Forrás: Heti Szemle
XIII. évf. 41. szám, Szatmár, 1904. október 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése