Ki boldogabb, mint olly ifju leány,
Kit hő szerelme oltárhoz vezet?
S menyasszonnyá tesz olly derék fiu,
Kit a leánynak szive hőn szeret?
Most éled, o lány! minden eddig élt
Napok között a legszebb napodat;
Sovár kebellel néz a többi rád,
S a sors irigyli boldogságodat.
Ha volt napod, melly kebledet dicső
Emlékezetre fölhevitheti,
Ha volt egy óra, mellynek perceit
Lelked szeretné földeriteni:
Ugy e nap, o lány! az, mihez dicső
S nagy emlék fogja kötni sorsodat,
Sovár kebellel néz a többi rád
S a föld irigyli boldogságodat.
Mi egy menyasszony? – rózsa, melly virit,
Melly kellemével sziveket ragad,
Áttestesitett angyal, a kinek
Szépséges arcán a szem fönnakad.
Hogy ugy van, o lány! azt magad tudod,
- Tanuadásra nyisd föl ajkadat,
Sovár kebellel néz a többi rád
S a menny irigyli boldogságodat.
S ki volna képes tudni szivedet,
S annak röpülő gondolatjait?
Ki volna képes elbeszéleni
Föllelkesitett kebled álmait?
Mit rég ohajtál, teljesitve van,
E teljesülés tette vágyadat,
Sovár kebellel néz a többi rád
S a sors irigyli boldogságodat.
Forrás: Hölgyfutár 39. sz. 1849. dec. 31. Bp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése