Csak a halottak hívnak még haza.
Különben mit keresnék már e tájon?
Minden azért van, hogy gyötörve fájjon.
Minden azért, hogy égjen, mint a fa.
Nem invitál be tárt kapuk szava,
ha megjövök, s nem csókol senki szájon.
Bűvkört körém
már
régen
más
világ von.
Csak a halottak hívnak még haza.
Mihez közöm volt, közöm, már közömbös,
vagy eltűnt, mint a házunk
s annyi ház.
A mulandóság rám tör s megaláz.
Az üresség suhog, mint égi köntös,
s én baktatok mellette, mint anyám
szoknyája mellett egykor, hajdanán...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése