Megyünk, mint két eltévedt, árva gyermek,
a fényes nyárban.
Akácfák s ezüst nyárfák énekelnek
a szélben lágyan.
Fehéren lángol az út s szinte kéken
lobog a pázsit.
Bár így mehetnék veled kéz a kézben
a mély halálig.
Forrás: Uj Idők XLVIII.
évf. 454. sz. 1942. nov. 7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése