2017. ápr. 23.

Poe, Edgar Allan (1809-1849): Anyámnak



Az angyalok - úgy érzem - odafenn,
Ha suttognak szerelmesen, puhán,
A lángoló igék közt sohasem
Lelnek oly ájtatosat, mint "Anyám".

Ezért hívlak már rég e drága néven,
Ki több vagy, mint anyám, - szívem szívét
Töltöd be, a Halál adott cserében,
Virginiám bús lelkét bontva szét.

Szülőanyám, ki rég alant pihen,
Csak engemet szült, ám te Azt, kinek
Emléke drágább mindennél nekem.

Ezért szeretlek jobban holt anyámnál,
Végtelenül, - ahogy hitvesemet
Jobban szerette lelkem önmagánál.

(Ford.: Kardos László)

Poe, Edgar, Allan amerikai költő.
A brutális amerikai kapitalizmus elől ez a misztikus hangulatok felé hajló lírikus túlvilági látomásokba, a vers-zene elzsongító finomságaiba menekült. Egyébként ő teremtette meg a detektívtörténet műfaját. A holló c. híres versét tizenegyszer fordították magyarra.

Anyámnak. Virginia: Poe elhunyt felesége, akinek édesanyjához szól a költemény.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése