Téli földeken
jár a szél mérgesen,
kóró suhog,
bogáncsok sziszegnek,
vadkaktuszok.
Jeges a hó, palás,
bádogos villogás
a jégfedőn.
Eperfa karmolász
a dombtetőn.
A kukoricaszár
zörög, ropogva száll
a levele.
Hánykódik a szélben
réz-címere.
Nyúl tapsikol, mered.
Fölül, füle lebeg,
megy, tovább fut,
Bogyó ott a havon
és lilás luk.
Rebben a nagy madár,
lebeg, károg, leszáll,
szárnya verdes.
Ugrál a göröngyön,
szemet keres.
Vacog, nyüszít a táj,
dörög az ég kopár
kopasza.
Emberek, gondoltok-e
a tavaszra?
Forrás: A kert öröme – 101 vers kertbarátoknak 113. old. –
Népművelési Propaganda Iroda 1982.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése