There are
some qualities - some incorporate things,
That have
a double life, which thus is made
A type of
that twin entity which springs
From
matter and light, evinced in solid and shade.
There is a
two-fold Silence sea and shore -
Body and
soul. One dwells in lonely places,
Newly with
grass o'ergrown; some solemn graces,
Some human
memories and tearful lore,
Render him
terrorless: his name's "No More."
He is the
corporate Silence: dread him not!
No power
hatht he of evil in himself;
But should
some urgent fate (untimely lot!)
Bring thee
to meet his shadow (nameless elf,
That
haunteth the lone regions where hath trod
No foot of
man), commend thyself to God!
**
A csend
szonettje
(Tandori
Dezső fordításában)
Egynémely
létező, testetlenül kisértve,
Kettős
életet él: el- s visszatáncol
Iker-valójába
és -semmijébe,
Anyagból s
fényből, alakból meg árnyból.
Van ilyen
csend is: tenger s partszegély,
Test s
lélek. Holt vidéket jár az egyik,
Hol fennkölt
bánattal friss fű vetekszik,
Hol az
emlékező, könnytelen szenvedély
Már-már
megnyugtatás: Ember, ne félj!
E
testet-öltött csend csak a "Soha!"
Csend,
mely minden gonoszra képtelen.
De ha
szerencséd ikerfátuma
E
csend árnyát veti rád (névtelen
Lidérc!
lápján nincs ember lábnyoma):
Az Isten
könyörüljön lelkeden!
**
Csönd
(Szabó
Magda fordításában)
Van néhány
testbe nem rögzült dolog,
iker,
melynek kettős az élete,
Tömörség,
mely árnyként is imbolyog,
anyag,
mely olykor fény gyanánt rezeg.
Van Csönd,
kétlényegű. Parttenger, lélek és test:
Az egyik
hallgató vidékeknek lakója,
ahol friss
fű alatt nyújtózik el a táj,
emlék és
ájtatos köny, sóhajok légiója
lengi
körül: ne reszkess. A neve: Soha már.
Ez a
Csönd, mely már testesült. A Rossznak
nem emeli
rád pallosát: ne félj.
De ha
árnyékát, névtelen lidérc ez
láb-nem-járta
földön, - utadba hozza
rossz
csillagod, keserű rendelés,
kapaszkodj
Isten végtelen nevébe.
**
Csönd -
szonett
(Radó
György fordításában)
Néhány tulajdon - testetlen dolog -
Két életű,
vagyis valóra vált
Ikerszerű
lény, mint eggyé folyott
Fény és
anyag; árnyék s egyben szilárd.
Van
kettős Csönd - mint tenger s partfoka -
Mint test
és lélek. Egyiken - magányban -
Friss fű
nőtt, benne ünnepélyes báj van,
Néhány
emléknek könnytelen nyoma,
Ezért nem
rémít, s úgy hívják: "Soha".
A testet
öltött Csönd: kárt nem tehet!
Rossznak
hatalma benne sohse volt;
De ha a
sors (időtlen végzetünk!)
Az
árnyához visz (névtelen kobold,
Mely ott
kísért, hol még nem lépkedett
Ember),
ajánld Istennek lelkedet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése