Saucejói magas fogház
rácsaiba kapaszkodva
zokogott egy szép cigánylány;
szeretője börtön foglya.
„Ha a lopás vétek volna,
nem volna hely a pokolba,
s a vizsgálóbíró úr is
kötni való tolvaj volna.
Mert ha mátkám azt a csacsit
s a két öszvért elhajtotta,
kend meg tőlem a legdrágább
kincsem, gyöngyöm elrabolta.
A szeretőm is ér annyit,
mint a jószág – s akkor jól van,
kvittek vagyunk; engedje ki,
bíró uram Saucejóban!”
Ford.: András László
Forrás: Más fény nem kell nekem. Spanyol szerelmes versek.
Magyar Helikon 1978.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése