Ejhaj, lányok, múlik a Húsvét.
ejhaj, múlik az ünnep!
Vigyázzatok, bohó lányok,
bizakodók, gyönyörűek,
mert a szép kor és reménység
ne maradnak mindig hűek,
mert az ifjúság hizelgő,
szép napjai tova tűnnek,
kötik mulandó virágból
koszorúit az időnek.
Ejhaj, lányok, múlik a Húsvét,
ejhaj, múlik az ünnep!
Mert az évek irgalmatlan
gyors szárnyakon elrepülnek,
s mint hárpiák elrabolják
húsunkat, arany derűnket.
Hírdeti a kis hajnalka,
mikor kinyilt, mikor csüggedt,
mert estére elveszíti,
amivel még reggel tüntet.
Ejhaj, lányok, múlik a Húsvét,
ejhaj, múlik az ünnep!
Vigyázzatok, mert az élet
harangja, ha hajnalt sürget,
már a takarodó kondul,
színek, fények elmerülnek.
Csíntól, bájtól megfosztottan
álltok, szívek, hevek hűlnek,
mindannyian rútak lesztek,
voltatok bár gyönyörűek.
Ejhaj, lányok, múlik a Húsvét,
ejhaj, múlik az ünnep!
Tudok egy kis banyát, nála
nem volt hamvasabb s hevültebb,
arcától most fél, s kibékül,
hogyha tükröt elkerülhet,
Odalett a sima homlok,
arca horpadt, egyre gyűrtebb,
töpörödött, nincs oly ráncos
talárja a püspököknek.
Ejhaj, lányok, múlik a Húsvét,
ejhaj, múlik az ünnep!
Tudok másik vénségről is,
fogai már mind kidűltek,
ami maradt volna magnak:
tejfölbe a minap süppedt.
Volt ám sóhaj, hulltak egyre
szavak s könnyek keserűek:
„Fogacskám, te, voltál gyöngy is,
most vak babra sem becsüllek.”
Ejhaj, lányok, múlik a Húsvét,
ejhaj, múlik az ünnep!
Kis bolondok, ezért mondom:
míg az évek szépnek tűnnek,
s aranyszőke hajat dérrel
színezüstté nem csepülnek:
aki szeret, szeressétek,
úgy legyetek üdvözültek,
mert végül az alkalmak is
kopár gyászba feketülnek.
Ejhaj, lányok, múlik a Húsvét,
ejhaj, múlik az ünnep!
Ford.: Nagy László
Forrás: Más fény nem kell nekem. Spanyol szerelmes versek.
Magyar Helikon 1978.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése