Beteg ágyban haloványan
Nyugszol kedvesem!
Én meg szived dobogását
Hallgatom, lesem.
Nem panaszlasz, nem sóhajtasz:
Melletted vagyok -
S bágyadtfényü szemeidben
Hit, remény ragyog…
Oh remélj! Hisz nem halunk meg!
A ki úgy szeret
Mint te, az két életet lát:
Földet és eget.
Forrás: Pesti Hölgy-Divatlap.1864. Február 1. 3. szám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése