Sokszor be szépek, nagyszerüek vagyunk
Egy-egy táncban, vitéz kalandon, tornán,
Ecset se tud nálunk különbet írni.
De csak egy-egy megszállott hősben,
De csak egy-egy virtusos órán,
Aztán tövig kilobbanunk s vagyunk
Kárrá omolt, sűrű, setét vér
S olyan halálig nyomorékok,
Hogy sírni kéne, sírni.
Forrás: Székelység II. évf. 3-4. sz. 1932. márc.-ápr., Székelyudvarhely
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése