Budvár felett a hó szitál,
Hargitáról vad szél zihál;
Sötét az éj, sötét nagyon –
Lassan megyek az útamon.
Ezüst havon lábnyom nincsen,
Élőlénynek hire sincsen;
Jajgatnak a téli szelek, -
Csak én magam megyek, megyek.
Szarkakőnél csillag ragyog,
Alig látszik, alig pislog;
Mert a sötét árjába fúl –
Én csak megyek… céltalanúl!...
Forrás: Székelység III. évf. 3-4. sz. 1933. március-április, Székelyudvarhely
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése