A holt tarlón a tengeri
helyét csövetlen nem leli.
Rőt foltok a hegy oldalán.
Meleg szoknyában jár a lány.
Csivog a madár, a pocok
a szalma körül kuncsorog.
Az ürge nagy pofája telt,
a gólya tegnap utrakelt.
A szőllőtövek rengenek,
mint a telt tőgyű tehenek.
Borízűek az estelek,
pálinkásak a reggelek.
Nyár volt, hogy megszerettelek.
Öledből a nap égetett.
Subában kering már a csősz –
szemedből rámbámul az ősz.
Forrás: Uj Idők LI. évf.
10. szám Bp., 1945. október 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése