Azt írtad, hogy gyűrűsgalambokra vadásztál
a goyavei erdőkben, és
orvosod, kevéssel a halálod előtt,megírta,
mi volt az életed, milyen nehéz.
Az erdeiben él, írta karibi nyelven.
Az apám apja vagy. Ma még
itt vannak öreg leveleid a szekrényemben
s bennük egy életnyi keserűség.
Orthezből indultál, mint orvos, a szörnyeteg
messzi szerencse után.
Egy tengerész hozta a leveleidet,
úgy hívták, hogy Folat kapitány.
És tönkretett a sok földrengés azon a földön,
ahol áporodottan, keserűn
ittátok az esővizet a hordókban, a csöbrökben…
És mindezt megírtad nekünk.
És vettél egy patikát. Azt mondja róla
az egyik levél: „A Metropolisz,
az is megcsodálhatná.” S azt írtad: „… azóta
igazi kreol lettem magam is?”
Ott temettek el, messze, gondolom: Goyave-ban.
S ahol születtél, én ott írok.
Öreg leveleid csupa komolyság, csupa bánat.
Itt őrzi őket a zárt fiók.
Ford.: Szabó Lőrinc
Forrás: Új Idők XLVIII. évf. 52. szám Bp., 1942. Karácsony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése