Nem önti a költő érzelmét már dalba,
Megnémitá lantját népe nagy fájdalma.
Elhagyja szobáját álomtalan éjen,
Elhagyja hogy többé vissza ne is térjen…
Ott marad a szoba, gazda nélkül, árván,
Bujdosó urára hasztalanul várván,
Fakó szint ölt minden, por lepi a könyvet,
S eltakarja a sok rászáradott könyet.
Amott egy koszorú függ a barna falon.
Régen bevert szöge ingadozik nagyon,
Lelöki a fal, mert tartani már únja:
S elhervadva hull szét a dicsőség gúnyja…
Mintha tudná a pók, hogy itt nincs szolgálat:
Lepellel vonta bé a vetetlen ágyat.
Viharos az éjjel, végtelen a puszta:
Ki tudja, a dalnok álmát hol alussza?...
*
Balogh
Zoltán (almási), földbirtokos, almási Balogh Pál fia, szül. 1833. febr. 7.
Pesten; iskoláit Pesten az ev. gymnasiumban kezdte; 1848-ban honvéd lett és
mint tüzértiszt Világosnál tette le a fegyvert. A festészetet Pesten és Bécsben
tanulta; szini próbakisérleteket is tett Aradon; mígnem Pesten telepedett le s
a költészetnek élt. 1857-ben megházasodván, nejével, Jakabfalvay Jolánnal,
festészeti tanulmányait folytatandó Bécsbe ment, Rahl iskolájába, de
elbetegesedvén, már a következő évben nejével falusi birtokukra, Csobajra,
Szabolcsmegyébe vonult, hol a költészet mellett a festészettel foglalkozott.
1861-ben Pestre tette át lakását és a következő évben az Uj Nemzedék cz.
szépirodalmi s aesthetikai lapot alapította, de ez politikával is foglalkozván,
csakhamar betiltatott. Itt irta 1865-ben Báthory Erzsébet cz. s utóbb Apor
vajda cz. szomorújátékait; a harmadik, Karaffa cz., már 1863-ban készen volt.
Maradtak ezeken kivül töredékei és egy befejezett egy felvonásos vígjátéka:
Külföldi. 1872-ben nejével Olaszországban utazott. 1876-ban a Petőfi-társaság
megválasztotta rendes tagjának. Ekkor Budapestre költözött és innen 1878-ban
Csobajra utaztában Tokajban hirtelen rosszul lett és ugyanott junius 9.
meghalt.
Verseit
először Nagy Ignácz Hölgyfutárjában tette közzé, hol még csak álnév alatt mert
föllépni; a Divatcsarnokban (1853–59.) mutatta be magát több apróbb dalaival;
megjelentek költeményei s más dolgozatai a következő lapokban és albumokban:
Hölgyfutár (1855–56. 1862.), Délibáb (1857.), Magyar Néplap (1857.), Nővilág
(1857.), Napkelet (1857. 1860.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Vasárnapi Ujság
(1859., 1862. 1864.), Nefelejts (1859–74.), Családi Kör (1860–61.), Debreczeni
Közlöny (1860.), Szépirodalmi Figyelő (1861–62.), Koszoru (1863–64.),
Divatcsarnok (1855–56. 1863.), Hazánk és a Külföld (1865.), Fővárosi Lapokban
(1865–67. 1878.), az Enyedy Szépirodalmi Albumában (1856.), Csokonai-Albumban
(1861.) és a Részvét-Albumban (1863.). A Petőfi-társaság Lapjába dolgozott
utoljára. Festők és szobrászok műveinek ismertetését és birálatát még az Uj
Nemzedékben kezdte meg s később a Pesti naplóban folytatta.
Munkái:
1.
Balogh Zoltán költeményei. Pest, 1855. (Ism. Budapesti Hirlap 703. Gyulai Pál.)
2.
Költemények. Ujabb füzet. U. ott, 1856.
3.
Balogh Zoltán költeményei. Bécs, 1863. (A két első munkának 2. kiadása.)
4.
Alpári. Költői regény hat könyvben. Kiadja a Kisfaludy-társaság. Pest, 1871.
(Ism. Hon 1872. 25. 26. sz. Szana Tamás. Figyelő 1872.)
5.
Összes művei. Életrajzi bevezetéssel kiadta és sajtó alá rendezte Zalár József.
3 kötet. Bpest. 1882–83. (Nemzeti könyvtár XXV., XXIX., XXXIII. k. alatt is.)
Szerkesztette
az Uj Nemzedéket 162. szept. 16-tól az év végeig (Szabados Jánossal együtt.)
Arczképe Barabás által kőre rajzolva megjelent a Divatcsarnok mellett 1856-ban.
Ferenczy
és Danielik, Magyar Irók I. 20. II. 396.
Győry
V., Koszoru 810. l.
Hon
1878. 140.
Fővárosi
Lapok 1878. 134. sz.
Magyarország
és a Nagyvilág 1878. 24. sz. arczk.
Petőfi-Társaság
Lapja I. 24. sz. (Nekr. Balázs Sándortól.)
Koszoru
1880. III. 97. l. (Névy László.) 1882. VIII. 566.
Figyelő
X. 235. l. (Életrajza Zalártól.)
Nemzet
1882. 76. sz.
Szinnyei
Repertoriuma. Tört. II.
Petrik
Bibliographiája és gyászjelentés.
*
Forrás: Balogh Zoltán
költeményei - Méltóságos Özvegy gróf
Batthyányi Lajosné, született gróf Zichy Antónia ő nagyságának, az édes haza
legérdemdúsabb leányának mély hódolattal ajánlja szerző - Sommer Lipót
könyvnyomdájában Bécs, 1863.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése