2019. dec. 26.

Balogh Zoltán (1833-1878): Az elhagyott szoba




Nem önti a költő érzelmét már dalba,
Megnémitá lantját népe nagy fájdalma.
Elhagyja szobáját álomtalan éjen,
Elhagyja hogy többé vissza ne is térjen…

Ott marad a szoba, gazda nélkül, árván,
Bujdosó urára hasztalanul várván,
Fakó szint ölt minden, por lepi a könyvet,
S eltakarja a sok rászáradott könyet.

Amott egy koszorú függ a barna falon.
Régen bevert szöge ingadozik nagyon,
Lelöki a fal, mert tartani már únja:
S elhervadva hull szét a dicsőség gúnyja…

Mintha tudná a pók, hogy itt nincs szolgálat:
Lepellel vonta bé a vetetlen ágyat.
Viharos az éjjel, végtelen a puszta:
Ki tudja, a dalnok álmát hol alussza?...

*

Balogh Zoltán (almási), földbirtokos, almási Balogh Pál fia, szül. 1833. febr. 7. Pesten; iskoláit Pesten az ev. gymnasiumban kezdte; 1848-ban honvéd lett és mint tüzértiszt Világosnál tette le a fegyvert. A festészetet Pesten és Bécsben tanulta; szini próbakisérleteket is tett Aradon; mígnem Pesten telepedett le s a költészetnek élt. 1857-ben megházasodván, nejével, Jakabfalvay Jolánnal, festészeti tanulmányait folytatandó Bécsbe ment, Rahl iskolájába, de elbetegesedvén, már a következő évben nejével falusi birtokukra, Csobajra, Szabolcsmegyébe vonult, hol a költészet mellett a festészettel foglalkozott. 1861-ben Pestre tette át lakását és a következő évben az Uj Nemzedék cz. szépirodalmi s aesthetikai lapot alapította, de ez politikával is foglalkozván, csakhamar betiltatott. Itt irta 1865-ben Báthory Erzsébet cz. s utóbb Apor vajda cz. szomorújátékait; a harmadik, Karaffa cz., már 1863-ban készen volt. Maradtak ezeken kivül töredékei és egy befejezett egy felvonásos vígjátéka: Külföldi. 1872-ben nejével Olaszországban utazott. 1876-ban a Petőfi-társaság megválasztotta rendes tagjának. Ekkor Budapestre költözött és innen 1878-ban Csobajra utaztában Tokajban hirtelen rosszul lett és ugyanott junius 9. meghalt.

Verseit először Nagy Ignácz Hölgyfutárjában tette közzé, hol még csak álnév alatt mert föllépni; a Divatcsarnokban (1853–59.) mutatta be magát több apróbb dalaival; megjelentek költeményei s más dolgozatai a következő lapokban és albumokban: Hölgyfutár (1855–56. 1862.), Délibáb (1857.), Magyar Néplap (1857.), Nővilág (1857.), Napkelet (1857. 1860.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Vasárnapi Ujság (1859., 1862. 1864.), Nefelejts (1859–74.), Családi Kör (1860–61.), Debreczeni Közlöny (1860.), Szépirodalmi Figyelő (1861–62.), Koszoru (1863–64.), Divatcsarnok (1855–56. 1863.), Hazánk és a Külföld (1865.), Fővárosi Lapokban (1865–67. 1878.), az Enyedy Szépirodalmi Albumában (1856.), Csokonai-Albumban (1861.) és a Részvét-Albumban (1863.). A Petőfi-társaság Lapjába dolgozott utoljára. Festők és szobrászok műveinek ismertetését és birálatát még az Uj Nemzedékben kezdte meg s később a Pesti naplóban folytatta.

Munkái:

1. Balogh Zoltán költeményei. Pest, 1855. (Ism. Budapesti Hirlap 703. Gyulai Pál.)
2. Költemények. Ujabb füzet. U. ott, 1856.
3. Balogh Zoltán költeményei. Bécs, 1863. (A két első munkának 2. kiadása.)
4. Alpári. Költői regény hat könyvben. Kiadja a Kisfaludy-társaság. Pest, 1871. (Ism. Hon 1872. 25. 26. sz. Szana Tamás. Figyelő 1872.)
5. Összes művei. Életrajzi bevezetéssel kiadta és sajtó alá rendezte Zalár József. 3 kötet. Bpest. 1882–83. (Nemzeti könyvtár XXV., XXIX., XXXIII. k. alatt is.)
Szerkesztette az Uj Nemzedéket 162. szept. 16-tól az év végeig (Szabados Jánossal együtt.) Arczképe Barabás által kőre rajzolva megjelent a Divatcsarnok mellett 1856-ban.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 20. II. 396.
Győry V., Koszoru 810. l.
Hon 1878. 140.
Fővárosi Lapok 1878. 134. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1878. 24. sz. arczk.
Petőfi-Társaság Lapja I. 24. sz. (Nekr. Balázs Sándortól.)
Koszoru 1880. III. 97. l. (Névy László.) 1882. VIII. 566.
Figyelő X. 235. l. (Életrajza Zalártól.)
Nemzet 1882. 76. sz.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. II.
Petrik Bibliographiája és gyászjelentés.
 


Forrás: Balogh Zoltán költeményei  - Méltóságos Özvegy gróf Batthyányi Lajosné, született gróf Zichy Antónia ő nagyságának, az édes haza legérdemdúsabb leányának mély hódolattal ajánlja szerző - Sommer Lipót könyvnyomdájában Bécs, 1863.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése