Szőnyi István alkotása
Rongylabda az öregember,
sehol sem kell – otthon sem kell,
az élete hasztalan,
mindenkinek útjába’ van.
Ide lökik, oda rúgják,
Könnyen adják ki az útját;
ha mit csinál: nem jó semmi…
Kár, kár, kár megöregedni!
Heverészget: jaj de lusta!
Motoz: mért nem ül a sutba?
Enni kér: a sorát várja!
Éhes: mért nem jár a szája?
Akár beszél, akár hallgat,
csak hizlalja az unalmat;
ha dolgozik, vagy ha tétlen,
baj ez, baj az mindenképpen.
Jó az Isten! Meg is szánja,
vigasztalást lehel rája:
- Zokon ez se, az se essék,
ők is lesznek öregek még!
Forrás: Debreczeni Képes
Kalendáriom XLVII. évf. 48. sz. 1948.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése