2014. máj. 3.

Gyermekét sirató Rákhelé a sorsom...

Gyermekét sirató Rákhelé a sorsom,
Élő fiam kevés, többnyire már holtan.
Testemen gyászruha, ajkamon panaszdal,
Egyedül maradtam tengerfájdalmammal.

Latinul:

„Sum Rachel in Rama multum contristata,
Omnibus filiis pene destituta.
Circumdederunt me fletus et lamenta,
Quod ita per bella nuda sim relicta.”

Idézet egy régi elégiából. Az 1703-11-es kurucháborúk viszontagságai sok áldozatot követeltek a debreceni Kollégium tanulói közül is. Emiatt való fájdalmát örökíti meg Baranyi Péter, a szegénytanulók akkori gondnoka egy hétszakaszos, latin szövegű elégiában, melyet 1713-ban egyik gondnoki naplóba jegyzett be. Ennek utolsó szakasza így hangzik:


Forrás: Debreczeni Képes Kalendáriom XLVII. évf. 47. sz. 1947.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése