Miért kurrogsz? Talán valaki jár itt?
hiuz füled mit hall s holdas szemed
mit lát? Talán horpad a kerti pázsit,
mert valaki most rajta lépeget?
A kerti szék ropog. Tán beleül?
Alatta a kavics recseg, zörög.
Ki az, ki az? mért rí úgy a tücsök?
Tán ő is látja és most így örül?
Csak jönne már s kék ködcafat közül
meredne rám két volt szem holdas odva,
szemközt néznék én vele emberül
és szólongatnám megmámorosodva:
Ki vagy? ki vagy? Nagymama? Nagytata?
Honnan? Hová? De jó, de jó!
És ő csak nézne és bólintana
s eltünne, mint egy ködjáró hajó.
Forrás: Válasz 2. évf. 12. sz. 1935.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése