Büdös szegénység ez már, nincs benne semmi
vigasztaló, hidd el. Olyan bitangság, melyre nincs
szép szó, bármint szeretnéd is. Pedig mily jó
volna jobb ételeket is, ízes pörkölteket, sülteket,
vagy ízesnél ízesebb tésztákat enni teli tányérral,
s nem evvel a kutyánakvaló száraz koszttal
szomorítani szegény hasamat éveken által.
Bizony pajtás. Napról-napra csak ilyen
hiú dolgokon kergetem álmaimat, s lám,
hiába minden erőfeszítés! Se ruhám, se cipőm,
mi testem, s lelkem örömére válna!
Nincs mód gyakran tiszta inget váltanom,
s nincs külön szobám sem, hol magamnak
vidám ura lehetnék, hogy ne kellene türnöm
a szegény-állapot orrfacsaró bűzét,
s vele-szült apró férgeket egyben;
- pedig ember vagyok én is, hidd el: igaz
ember! becsületes értelme apám és anyám
szomorú sorsának, akiknek csak a halál
juthatott igazságul, s ami számomra
örökségül maradt: lázadó öklöm, melyben
bánatuk, mint a tulipán, kivirágzik!
Forrás: Válasz 2. évf. 10. sz. 1935.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése