Szent béke leng itt, kedves, síri béke,
S örök, miként az úr nagy szózata;
Kihalt az élet, s a világ emléke,
Mint lantidegnek végső hangzata.
Halotti csönd ez: a gyászfüzek ágán
Nincs egy madárka zengni éneket;
A küpreszeknek rezgő hóvirágán
A bús enyészet rajzol képeket.
Ez a kinokkal küzdött sziv hazája,
Itt lel nyugalmat szenvedés után;
Itt bére, mellyet olly epedve vára,
Győzelmet itt ül búján, bánatán.
Itt teljesül a sziv édes reménye:
Azé lehetni, kit forrón szeret;
S kit életében a sors büszke kénye
Máshoz lekötni oltárhoz vezet!
Ah, küzdök én is szörnyü kínaimmal,
Hadd teljesűlni hő reményemet,
Megérdemeltem e hont harczaimmal,
Halál! fogadd fel megtört szvemet.
Forrás: Őrangyal Pest, 1844.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése