Egyházadnak, o keresztény!
Légy örökre híve,
Mert bölcsődből ő veszen föl,
Sírba ő kisér le.
Ő szeret, ha elhagyád is,
Sir zokogva érted,
És ha vissza nyert ölébe
Új örömre éled;
Ő, ha vétkezél, s ha lelked
Nyugtát nem találja,
Térj hozzá, Isten kegyéből
Bűnöd megbocsátja.
Ő, ha üldözések érnek,
Vagy balsors nyomorgat,
Szenvedésidért igéri
Mennyben a jutalmat…
Egyházadnak, o keresztény!
Légy örökre híve;
Mert bölcsődből ő veszen föl,
Sírba ő kísér le.
És ez, nem lehet különben,
Mert a Jézus vére
Szentegyházadért omolt ki
Milliók üdvére.
És ez, nem lehet különben,
Mert a szent atyáknak
Üldözésekben hiába
Vérök nem folyának…
Kell az egyházat szeretni
Mint anyát a gyermek,
És haladni merre a hit
Karjai vezetnek…
Egyházadnak, hát keresztény!
Légy örökre híve;
Mert bölcsődből ő veszen föl,
Sírba ő kisér le…
Forrás: Őrangyal Pest, 1844.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése