II. Sám. XXIII. 8-17.
„Uram, király! arczod sötét, mi lelt?
Mi vérzi,bántja e dicső kebelt?
Egy éj se mulik el; elébb talán,
Zászlónk lobog kicsiny Bethlem falán!”
„Adinó1 jöjj, te is
Eléazár2!
Velünk maradj te is Sammá-Harár!”3
Szól a király, és szive elszorul
A mint e szó ellebben ajkirul.
Király s vezérei a bércztetőn.4
Korona ragyog egyik büszke főn.
Alant a sereg viadalra kész,
Intő jelt vár s Dávid királyra néz.
Dávid nem int; lassan, halkan beszél;
Nem hallja más, csak a három vezér:
„Nézzétek ott kicsiny Bethlem előtt
Forrás szel át gyürüzve legelőt.”
„Lelkem, szivem eget kiván s óhajt:
E víz után égőn eped ez ajk
Hozatni még egy cseppet sem merek
Kapu előtt tolong Anák-sereg.5
A három bajnok szótlan, egyetért,
Elmennek ők, el, e szentelt vizért.
Ha egyikőjök oda halna is,
Dárdát elő! sisakot és paizst!
Forrás mellett a vár kapuinál
Filiszteus tábora résen áll,
De futnak ám legott és szertelen
A mint a három hadnagy6 ott terem.
Szól Adinó: „győzünk Eléazár!
Hull a filiszt, előttünk nyilt a zár.
Itt a forrás, szabad immár a tér!”
A part mellől patakba foly a vér.
„Sisakodat kapcsold le hát hamar,
Dárdánk őriz, pajzsunk addig takar,
Ha véres is, azért meritsd tele,
Király szomját e szent víz hütse le.
Anák, Ekrón7, Asdód8 hada együtt,
Halálboszut lihegve egybegyült.
„Immánu-Él!”9 – kiáltják – „Izraél
Ne féljen addig, védve, mi az él!”
A dárda megint jobbra-balra szur,
Nem félnek ők; erős paizs az Úr.
„Míg ő velünk, míg ő a fegyverünk,
Ezer filisztet könnyen elverünk!”
Hátunk mögött nő a halott-halom,
Ezek nem ébrednek ma hajnalom.
E három óriás ezer között,
Halott, ki vélök összeütközött.
Bámulva nézi minden e csodát,
Dávidnak táborában oda át.
S mikor megjőnek a király elé
A hősöket forrón megölelé.
„Ime a víz! igyál, uram király!
Sisakjából alattvalód kinál.”
„Az ára vér! üritsd, ha szomjazál!”
Szól Adinó, Sammá s Eléazár.
Vércsepp uszkált a vizben föl s alá:
Nem egy, de több s mindegyike halál.
„Véres e víz!” –kiált – hibás vagyok,
Bocsánatot merész hős hadnagyok!”
„Szeszélyemért halált nem féltetek
És szomjamért folyt is hős véretek.”
Kiönté a vizet. Áldó imát rebeg,
„Hűségtöket Isten fizesse meg!”
1) Adinó Esnita, Dávid király egyik hadnagya, ki egy
harczban 800 embert sebesitett meg.
2) Eléazár szintén hős hadnagy, a Dódó fia.
3) Sammá Harár városbeli Agénak fia volt.
4) II.Sám. XXIII. 14.
5) Az Anákok egy pogány népfaj volt, melyet Józsué
elpusztitott ugyan, de a filisztéusok közt többen találkoztak, s ezektől az
izraeliták nagyon féltek, mert kegyetlenségök határtalan volt.6) A hadvezéreket
a sz. irásban többször hadnagy néven nevezik.
7) Ekronbeliek Baálzebubot imádó pogányok voltak.
8) Immanu-Él héberül van s azt teszi: Vélünk az Úr!
Forrás: Vasárnap – I. évf. 18. sz. Felső-Bánya, 1881. febr.
6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése