Fekszem a réten. A széna sem
adhat annyi ízt a szeleknek,
mint te az én szavaimnak;
nagyon szeretlek - - -
Kell az erő. Holnap havasok
dermedt gerincét kutatom,
és érzem, hogy nekem
te vagy a tűz és nyugalom - - -
Bántottalak, de visszajöttem,
most kérlek, el ne kergess,
Én – mint étel a sóval –
csak veled lehetek teljes - - -
szeretlek,mint a gabona
a magvetőt és a tavaszt.
Mint a hangok jeleit
az írni tanuló paraszt - - -
Forrás: Szívünk szerinti
törvény – Fiatal költők versei. Budapest, 1952.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése