I.
HISZEK EGY
ISTENBEN,
Menny és föld
istenében,
Kit hasztalan tagad
A dőre vak dühében.
Fényt s mozgást ő
áraszt a roppant világra,
Ő hívta az embert
társas boldogságra,
Fent s alant ő
intéz mindent örök rendben:
Hiszek egy
Istenben!
II.
Hiszek egy
Istenben, Irgalom istenében,
Irgalom istenében,
Ki megszán egy
népet
Hosszu
szenvedésében.
Végveszélyét ennek
ő nem akarhatja,
Csak mint tévedt
fiát dorgáló bölcs atya,
Jövőre érleli,
fenyitve jelenben:
Hiszek egy
Istenben!
III.
Hiszek egy Istenben,
Szabadság
istenében,
Védpajzsa ennek ő
Vak önkény
ellenében.
Általa legszentebb
vágyink valósulnak,
A rablánczkovácsló
karok megbénulnak;
Fajunk megdicsőül
nemesb jogegyenben:
Hiszek egy
Istenben!
IV.
Hiszek egy
Istenben,
Örök fény
istenében,
Ki fáklyát gyújt a
bölcs
S a költő
lángkeblében.
Az ész világa győz
s valamerre érhet,
Rengő sugárokkal
terjeng az esméret,
Az éj rut fajzati
hátrálnak szégyenben:
Hiszek egy
Istenben!
V.
Hiszek egy
Istenben,
Igazság istenében,
Ki pallost s
mérleget
Tart dijosztó
kezében.
Az eltiprott ügynek
fölkél védelmére,
Átok lesz a dölfös
elnyomónak bére;
Diadalt ül a jog az
erővel szemben:
Hiszek egy
Istenben!
VI.
Hiszek egy
Istenben,
Haragnak istenében,
Ki nem tür gázolni
Keze remek művében.
S bár zúdul a pokol
minden szörnyetege,
Lengő pozdorjaként
foszlik szét sereg;
Van bosszuálló kéz
a villámos mennyben:
Hiszek egy
Istenben!
VII.
Hiszek egy
Istenben,
Nemzetek istenében,
Ki közjóllétre hív
Népajok békéjében.
Önbecsök érezvén,
zsarnok jeladásra
Nem rohannak többé vérebként
egymásra,
Kezet fognak inkább
testvérérzelemben:
Hiszek egy
Istenben!
VIII.
Hiszek egy
Istenben,
Magyarok istenében,
Ki népét megáldá
Szép honnal jó
kedvében.
Még áll a hármas
bércz mult nagyság emléke,
Még zúg a négy
folyam szent egység jelképe;
E nép föltámad még
új élet s jellemben:
HISZEK EGY
ISTENBEN!!!
Forrás: Magyar
Emléklapok 1848-49-ből. I. kötet 1850.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése