Felsőbányai: Hiszekegy. 1850

I.

HISZEK EGY ISTENBEN,

Menny és föld istenében,

Kit hasztalan tagad

A dőre vak dühében.

Fényt s mozgást ő áraszt a roppant világra,

Ő hívta az embert társas boldogságra,

Fent s alant ő intéz mindent örök rendben:

Hiszek egy Istenben!

II.

Hiszek egy Istenben, Irgalom istenében,

Irgalom istenében,

Ki megszán egy népet

Hosszu szenvedésében.

Végveszélyét ennek ő nem akarhatja,

Csak mint tévedt fiát dorgáló bölcs atya,

Jövőre érleli, fenyitve jelenben:

Hiszek egy Istenben!

III.

Hiszek egy Istenben,

Szabadság istenében,

Védpajzsa ennek ő

Vak önkény ellenében.

Általa legszentebb vágyink valósulnak,

A rablánczkovácsló karok megbénulnak;

Fajunk megdicsőül nemesb jogegyenben:

Hiszek egy Istenben!

IV.

Hiszek egy Istenben,

Örök fény istenében,

Ki fáklyát gyújt a bölcs

S a költő lángkeblében.

Az ész világa győz s valamerre érhet,

Rengő sugárokkal terjeng az esméret,

Az éj rut fajzati hátrálnak szégyenben:

Hiszek egy Istenben!

V.

Hiszek egy Istenben,

Igazság istenében,

Ki pallost s mérleget

Tart dijosztó kezében.

Az eltiprott ügynek fölkél védelmére,

Átok lesz a dölfös elnyomónak bére;

Diadalt ül a jog az erővel szemben:

Hiszek egy Istenben!

VI.

Hiszek egy Istenben,

Haragnak istenében,

Ki nem tür gázolni

Keze remek művében.

S bár zúdul a pokol minden szörnyetege,

Lengő pozdorjaként foszlik szét sereg;

Van bosszuálló kéz a villámos mennyben:

Hiszek egy Istenben!

VII.

Hiszek egy Istenben,

Nemzetek istenében,

Ki közjóllétre hív

Népajok békéjében.

Önbecsök érezvén, zsarnok jeladásra

Nem rohannak többé vérebként egymásra,

Kezet fognak inkább testvérérzelemben:

Hiszek egy Istenben!

VIII.

Hiszek egy Istenben,

Magyarok istenében,

Ki népét megáldá

Szép honnal jó kedvében.

Még áll a hármas bércz mult nagyság emléke,

Még zúg a négy folyam szent egység jelképe;

E nép föltámad még új élet s jellemben:

HISZEK EGY ISTENBEN!!!

Forrás: Magyar Emléklapok 1848-49-ből. I. kötet 1850.