Felolvasták a KUT
Rippl-Rónai
emlékünnepén.
Színek bölcse, ki sosem hadakoztál
s harc voltál mégis, szavam szavad idézi,
tőled tudom: nincs jobbra-balra osztály
abban, ki az életet vérig éli.
Száz Herodes keresheti halálra
lelkünk osztálytalan új gyermekét,
a mindent szeretést; örökön állva
élt bennünk minden nagy életét.
A halálnak nem szabad megfoganni
semmin, ami egyszer szívünkig ért fel;
mindenben a lelket kell megrohanni
a szeretet egyszerű erejével.
A szeretetnek mindegy az alkalom!...
Placsek bácsi, Maillot, Lazarine,
(a szent asszony, életed tiszta társa,)
a somogyi ég, Kaposvár, München, Páris,
vagy csak egyetlen villanó faág is
bárhol a Földön elég a szeretetre,
bármi jó az emberi újulásra
olyan lelkeseknek, amilyen Te voltál…
Színek bölcse, már nem dús képeket,
de bibliát írsz a fehér kartonokra:
eléd tartott lelkünkre… Felvezet
sokunkat már szép sorsod csipkebokra
a messzebblátó hegyekre. Már tudunk
együtt lihegni élő és holt világgal…
Krétád írja meg a hithez útunk,
hogy örök élet van minden virággal,
ha csak egy színe egyszer is szíven ver…
Az élet közepén a szeretet van
s nem jobbra-balra van attól az Ember, -
de vele van. Együtt vérben és húsban…
Mindent imádni, mit csak lenni méltat
a teremtés. Te szerinted – valón
imádni!... A szeretet szépít s célt ad
mindennek és mindegy az alkalom:
- Placsek bácsi, Páris, Lazarine –
a nagy lélek mind mind szívére fogja
s a megszépülés váltott lovain
vágtat velünk halálig csillagokba.
(Budapest)
Forrás: Széphalom, (2). p. 95. (1928)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése