Szép vagy. (Viccelsz?)
Szép, ha mondom. (Bolondom!)
Szemed napfény,
hajad alkony,
ahogy simogatom,
belevész kezem.
Szépséged ködhöz hasonló,
titkos éji vándor,
ki csöndes órákban
fejét kezére hajtva
szétterül az alvó réteken.
S mielőtt a pirkadat
lassan elolvasztaná,
én beszívom őt
mélyen a tüdőmbe,
ne vesszen magába
szerelme, napfény szeme
és szélében szarkalába,
hadd bújjon elő
belőlem szépséged
sejlő ködruhába bújva!
(Forrás: Ezredvég IX. évfolyam 3. szám - 1999. március)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése