Ez éjtszakán – örömök áldott éjtszakája! –
fehéringes kis Jézus hegedülget,
és megvert szívek fölneszelnek rája.
Ezt éjszakán – ó titkos, boldog éjfél!
parázsló homlok, tört szem kiderülhet
mélyszavu, édes Jézusi zenénél.
A csillagok mind vidámak, fehérek,
az éjnek rontó babonája nincsen,
szent pásztorálmot lát ma mind a lélek.
Mert szivek könnyes, szomoru utcáján
megáll a Gyermek, kicsi fehér ingben,
és hegedül a fenyők éjtszakáján,
fehér ingben és kék gloriolával
- óh, halljátok a drága szerenádot?
és békesség száll a világon átal.
Ó mély, csodás zenéje békességnek,
(ez éjtszakán siró szemet ki látott?)
szobában, szivben tiszta gyertyák égnek.
Fegyverszünet van, békecsók a szájon,
közel, ti szivek! nincs ki menekülhet!
nincs kit Jézus örömre ne igázzon.
Ez éjtszakán – békének áldott éjtszakája! –
fehéringes kis Jézus hegedülget:
és minden szivek fölujjongnak rája.
Forrás: Gyakorlati pedagógia 1935. november
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése