- Lenau –
Pacsirta kúszik egyre zengőn
A dal remegő fonalán:
Illat özöne leng az erdőn,
S kórusok hangja szól a fán.
Oltárok állnak fénybe vonva,
Ameddig csak ellát szemed,
S a szív haragként zengve-bongva
Hirdet szerelmi ünnepet.
Smaragd-csillárokon e dómban
Rózsákat gyujt a kikelet,
S viszik repesve, áradóan
Áldozatukat a szivek.
Forrás: Napkelet 6. évf. 4. sz. (1928. február 15.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése