Rég volt: a premierem sikerült.
Tapsolt a telt ház, ünnepelve szerzőt.
Jósoltak nagy jövőt hizelgő jelzők…
Estém zajos volt, nappalom derült.
Eggyé forrt bennem ó és uj világ:
Vonzott a szent babér s a megváltó ígéret.
Kalandos vágyam titkos tűzben érett,
S meddő maradt, mint elhervadt virág…
Most új remények fénye fon keresztül,
Ifjú tüzekkel, eszmékkel tele,
Teremtő lelkem szűz szikrája rezdül.
Vár új csodával csillogó rivalda
Rejtett erők, szent szépségek tere
S repríz után az égi taps jutalma.
Forrás: Keleti Ujság 12.
évf. 296. szám Cluj, (Kolozsvár), 1929. dec. 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése