Anyám szegényke volt,
Krajcár a pénzecskéje,
Ha elfogyott… dalolt
Kevéskét még melléje:
„Van énnekem egy kisfiam
Már most derék legény!
És akinek ily fia van,
Mért lenne az szegény,
Mért lenne szegény?”
Apámnak nem maradt
Zsebében garas ára.
De büszke. És szabad,
És nagy úr a fiára,
Már legnagyobb bajaiban
Mosolygás ült szemén –
„Van énnekem egy nagyfiam,
Mért lennék én szegény,
Mért lennék szegény?”
Szegényen élek itt
A gazdagok tanyáján,
A gazdag filléreit
Kaparja lelke árán.
Enyém a nap. Enyém a hold.
Istennek szép egén –
„Apám-anyám szegényke volt,
Mért lennék más szegény,
Lennék más szegény?”
Forrás: Keleti Ujság 12.
évf. 276. szám Cluj, (Kolozsvár), 1929. dec. 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése