Nem érzed ezt? Az alkony illata.
Kihunyt a vad, szilaj nap két szememben
S helyén e csendes, tiszta naplementen
Feljött a kétség bölcsebb csillaga.
Rohanni jó. S én szép utat tudok.
De jobb nekem kezed kezembe vennem
És jobb nekem melletted megpihennem.
Ha futni kell, tudok. De nem futok.
Erős, szálas, hibátalan vagyok.
A messzi célt még látom, hol ragyog,
De nem futok. Az élre nem törekszem.
A titkot már tudom. Megállhatok.
Ti ifjabbak, tovább. Ne várjatok.
Gondolkozó vagyok s nyugodt. Öregszem.
Forrás: Keleti Ujság 12.
évf. 276. szám Cluj, (Kolozsvár), 1929. dec. 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése