(Ősz végén)
Kezdjünk immár az adóhoz,
Járjunk búcsut a zsidóhoz,
Üritgessünk, töltögessünk,
Hogy ezen is általessünk.
Itt van a tél, nem aggódunk,
Mindent a korcsmába hordunk,
Esztendei munkánk bére,
Adósok vagyunk már véle.
Jó a zsidó, ád előre,
Ád a jövő esztendőre,
Akkor aztán ugysem késünk
Ide hozni uj termésünk.
Nekem már nagy a hitelem,
Mert itt telik minden telem,
Rozsom, búzám, a mi termett,
Mind leiknél talált vermet.
S hol nem elég, meg is toldom,
Még az erszényt is megoldom,
Tavaly is egy tinóm ára,
A garadomon lejára.
Igy van ez jól, csak hadd menjen,
Testünk kissé hadd pihenjen!
S árva lelkünk? – patvar hordja!...
Jó az ördög, lesz rá gondja!
Forrás: Csokonai Lapok
6. sz. – Debrecen, 1850. julius 20. szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése