A mint az isten műhelyében állott,
Alkotván tudniillik e világot,
Hamarjában enyhadó italúl
Az új világnak vizet is csinál;…
S megizleli, de arca elborúl,
Biz ezt nem iszsza – szól – Vitéz Mihály.
De mint aztán a szőlőt fölfedezte
S aranylott a kancsóban égi nedve:
Egy kortyot hörpent a szent alkotó,
S derülten jegyzi meg rá ezeket:
Öcsém Csokonai! szó a mi
szó,
De ez bizonynyal
megtetszik neked.
Forrás: Csokonai Lapok 1.
sz. – Debrecen, 1850. julius 3. szerda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése