Elsápadt, mert feltündökölt
Az Agykoponya holdja,
De még utolsó este is
Tereád volt a gondja.
Széttördelte titok-magát
és háborgott a lelke.
De szép fejed utolján is
Roppant szívére vette.
S mikor az égre tornyosult
Árnyéka a kereszten,
Azt súgta akkor is: anyámnak
Légy a fia helyettem!
Forrás: Vigilia VIII.
évf. 1942. április
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése