A „Fényszóró” hazahívó
üzenetét küldi az
Amerikába bujdosott
nagy magyar költőnőnek.
Bámul a jegenye,
teheti, mert magas!
A kis falut nézi,
amely, mint a méhkas,
lapul a domb alá,
s a tömzsi kápolnát,
aki megtetézi.
Követi az utat,
melyen szekér halad,
fáradt kanca nyomán
kacér csikó szalad.
Meg a parasztot is,
ki ostor nyelével
lova tomporáról
egy bögölyt tessékel,
miközben vitázik
a világ sorával:
„Májusban szárazság,
aratásra eső!
Miért nem tart ott fenn
mennyei naptárban
rendet a Teremtő!”
Lelát a jegenye
a nagy szemtáblára,
hol rendet kaszálnak.
A kopasztott tarlón
szép szemet pazarlón
alázott kalászok
hullnak garmadára.
Széttekint odébb is,
hol haragos zölddel
a lucernás gőzöl,
méhek ülnek rajta.
Szegélyén egy szegény
tilosba ment tehén
kövér vesztét falja.
A kastélyt i látja
őrző hárs csokrában,
meg a kastély-kertet,
melynek oszlopára
talán nemsokára
hangos árverési
cédulákat vernek.
S Isten avítt házát,
hol fürge menyecskék
fodros szoknyáikból
kedvelt bűneiknek
sűrű lisztjét rázzák.
Véneknek itt mennyek
útját magyarázzák.
A paplakot lesi,
kántor meg az ólat,
amelyben hét malac
kolerában kókad.
Hátha még azt
tudná,
amit a jegenye:
hogy tehene hol jár!
… Megenné a fene.
Számlálja, a zsidó
boltjára az ajtó
hányadszor nyit, csenget:
ködmön alatt titkon
hányadik a flaskó,
hányadik szakajtó,
mit ki- és beenged.
Lát az iskolára:
nagy fekete tábla,
krétajeggyel ékes.
Marcsa pofont kapott,
Mizsuka kap legott,
a Hanyicska rongyos,
a Jurájka éhes.
Belelát a csűrbe:
ingujját feltűrve
robotol a gazda,
kutya hasal gazra,
kölykök szilvát lopnak,
a nagyapó zsörtöl,
édesanya szoptat.
A kertek alá is
béles a jegenye,
hol szerelmeseknek
van találkahelye.
De nem nagyon figyel
őreájuk, mivel
mindig egyet tesznek.
Sudár szép jegenye
milyen messze láthat!
Soha meg nem unja,
sose fordít hátat,
mert hogy háta nincs is:
hiszen körös-körül
mindenmerre elől
kerek csokra derül.
Bár én is így állnék
szemben mindenkivel!
Békésen mustrálám,
hogy ki-ki mit mível.
Száz szemmel a múltba,
százzal a jövőbe,
megújhodó lombbal
úsznék az időbe!
Forrás: Fényszóró 1. évf. 18. sz. (1945. november 20.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése