Egy magányos költőre
Visszavonultál a zajos élettől elefántcsont-
tornyodba, hol a bú van veled és a magány -
Ám feleséged matrac-gyára ontja a pénzt s te
tornyodban ruganyos matracon ülve epedsz.
Hiába
A halhatatlanság után hiába futsz,
nem éred el: hisz gyors a lába, mint a nyíl.
A halhatatlanság elől hiába futsz,
elér úgyis: hisz oly gyors a lába, mint a nyíl.
Forrás: A magyar költészet gyöngyszemei - A mai magyar költők 165. old., Ifjúsági Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése